Az igazán eredményes célkitűzési metódus elsőre furcsa és kicsit paradox.
A való életünket nem tudjuk máshogy élni, csak előrefelé. Ma nem választhatom meg, hogy azonnal a jövő évre vagy hétre, esetleg idős koromra ugorjak. A ma után mindenképpen a holnap következik, majd a holnapután, ahogy az évek is szépen sorban követik egymást.
Ezt megszokva hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy mindenben ez a helyes vagy akár az egyetlen létező sorrend. Emiatt sokan a tervezés, célkitűzések területén is ezt az irányt követik – persze azok között, akik egyáltalán foglalkoznak ilyesmivel és nem bízzák az életüket teljes mértékben a puszta véletlenre és a külső körülményekre.
Tehát akik terveznek, többnyire ők is azt próbálják meg először kitalálni, hogy meddig juthatnának el ma, esetleg ezen a héten. Ebből következtetnek arra, hogy ezek a kis lépések később mire vezethetnek. Ilyenkor általában homályos marad a végcél, mint ahogy az is, hogy mit is jelent pontosan a „később”. Ez a fajta megközelítés persze ad némi szervezettséget az életnek, de könnyen belátható, hogy komolyabb, nagyobb ívű célok, elképzelések megvalósítását nem teszi lehetővé.
Egy élsportoló olimpiai érme, egy jó családi ház felépítése, egy sikeres konferencia szervezése, vagy egy kiemelt üzleti cél elérése mind nehezen elképzelhetők ezzel a módszerrel, vagy legalábbis nagy szerepet adunk ilyenkor a szerencsének.
A hét szokás programunk második szokásának a magyar címe: Tudd előre, hová akarsz eljutni, de hadd idézzem az eredeti, angol nyelvű címét is, mert az még jobban visszaadja, hogy a nagy ívű céloknál mi a helyes sorrend a tervezésben: Begin with the end in mind. Ezt magyarul úgy lehet kifejteni, hogy kezdd a végső céllal, az összképpel, azt fogalmazd meg először, hogy végül hová szeretnél eljutni. Mindegy, hogy egy házról, egy projektről, sport, tanulási vagy üzleti célról, vagy akár az egész életedről van szó. Először a végcélról legyen egy tiszta, pontos képed.
Ha ez megvan, akkor álljunk neki – picit visszafelé haladva – megtervezni, hogy ennek eléréséhez mikor hol is kellene tartanunk az úton (a projektmenedzsmentben ezt hívják mérföldköveknek), majd a végén jöhetnek a konkrét, elvégzendő feladatok, amelyek aztán meghatározzák a ma, a holnap és a holnapután tennivalóit.
Ez a sorrend persze nagy hatással lehet a befektetett munka energiaszintjére és minőségére is, hiszen egy pontos, tiszta cél érdekében végezzük ezeket, nem pusztán próbálkozunk.
Ha számodra fontos, hogy komolyabb célokat kiszámítható módon meg tudj valósítani, akkor végezd el a házi feladatot:
Tervezz visszafelé, AZTÁN élj előre!
Mit gondolsz, számodra mi lehet az „end in mind”, vagy „végcél” a jelenlegi hegymenetben?
