ÁSS MÉLYEBBRE!

Avagy: Miért eredménytelen a viselkedésváltoztatási törekvések zöme?

Ismerjük a mondatot: Szerintem nagyon könnyű leszokni a dohányzásról, nekem is sikerült már vagy tízszer. 😊 Azt is tudjuk, mennyivel többen járnak edzőterembe januárban, mint mondjuk áprilisban. A fogyókúrás jojóeffektus is slágertéma, és ismerek olyanokat, akiknek az élete még tíz időmenedzsment-kurzus elvégzése után is teljes káosz.

Valójában mindegy, milyen viselkedési formát (szokást) szeretnénk megváltoztatni, az arányok a legtöbb területen hasonlóak. Ez biztosan nem a véletlen műve: kell lennie mögötte valamilyen logikus magyarázatnak.

Kezdjük azzal, hogy a berögzült viselkedésmintákat nem könnyű megváltoztatni. Már kialakult szokásaink gondolkodást nem igénylő automatizmusokká válnak. Sokkal kevesebb figyelmet és energiát igényel valamit mindig ugyanúgy csinálni, mint változtatni rajta. Ez a jelenség hasonlít a gravitációhoz: egy régi szokásunktól elszakadni éppúgy rengeteg energiát igényel, mint egy rakétának kiszakadni a föld gravitációs mezőjéből. Utána már persze könnyű dolgunk van: sőt, akár az új szokás körül jön létre az új gravitációs mező – abból lesz az automatizmus.

Sok szervezetben úgy szeretnének viselkedésváltozást generálni, hogy új technikákat, tippeket, trükköket, sémákat próbálnak megtanítani, abban bízva, hogy majd azok a régiek helyére kerülnek. Mindez többnyire „készségfejlesztés” címszó alatt zajlik.

Ezzel a megközelítéssel két gond van:

  • Általában nem adja meg azt a löketet, amely elég erős lenne a gravitáció legyőzéséhez.
  • Számos esetben a technika, az új viselkedés TRIVIÁLIS, így érezhető, hogy nem itt van a kutya elásva. Technikai szinten például mit jelent a dohányzásról való leszokás? Triviális: ne vedd ki a cigit a dobozból! Nehéz ennél könnyebb technikát elképzelni.

Valójában azok szoknak le a dohányzásról, váltanak életmódot, figyelnek jobban másokra, lesznek felhatalmazóbb vezetők, tartanak jobb prezentációt, kötnek nyer-nyer üzleteket, vagy képesek változtatni bármilyen erős szokáson, akik a GONDOLKODÁSUKAT változtatják meg ELŐSZÖR az adott téma kapcsán. Ebben van meg az elszakadáshoz szükséges energia.

A szükséges technika vagy viselkedés ezután már sokkal könnyeben kerül a helyére.

Mi ezt a jelenséget a LÁTOM-TESZEM-KAPOM körrel írjuk le.


Ahogyan egy adott dolgot látunk, ahogyan arról gondolkodunk, az alapvetően meghatározza, hogy mit fogunk tenni, hogyan fogunk viselkedni – ez pedig determinálja az elérhető eredményeket.

Az eredmények felől nézve: ha másféle eredményeket szeretnénk kapni, ahhoz mást kell tennünk, másképp kell működnünk. Ez a működés a szokásaink, a viselkedési mintáink összessége. Ezek pedig a gondolkodásunkból fakadnak, így megváltoztatásukhoz elsősorban a gondolkodásmódunkon, a paradigmáinkon szükséges dolgoznunk.

Összefoglalva: a viselkedésünket úgy tudjuk tartósan megváltoztatni, ha mindenekelőtt a gondolkodásmódunk megváltoztatására fókuszálunk. Onnan indul az egész folyamat.

Leszoknál a dohányzásról? Az ott kezdődik, hogy hogyan gondolkodsz róla, illetve a rád és a környezetedre gyakorolt hatásáról. Ha ez nem változik meg, az alkalmazott módszer – függetlenül attól, mi az – hatástalan marad.

Felhatalmazó vezető szeretnél lenni? Az ott kezdődik, hogy másképp kezdesz gondolkodni a beosztottaidról. Ha az nem változik meg, mindegy, milyen technikát sajátítasz el, nem fogod használni.

Viselkedésváltozást célzó fejlesztési folyamatot futtatnál a szervezetben? A fókusz a témával kapcsolatos gondolkodásmód és paradigmák megváltoztatásán legyen! A technika jelentősége másodlagos.


Valódi szervezeti példák:

A szervezeti kultúra, amely túléli a vezetőket – Ecolab
https://franklincovey.hu/vezetoket-tulelo-szervezeti-kultura/

Cselekedj lokálisan, hass globálisan! – BT
https://franklincovey.hu/cselekedj-lokalisan-hass-globalisan/

A paradigmaváltáson túl – OTP CC
https://franklincovey.hu/a-paradigmavaltason-tul-otp-contact-center/


Vissza a többi L&D tudásmorzsához >