Miért?

Amikor sorozatban nézünk szembe problémákkal – amint az gyakran előfordul vezetőkkel -, úgy tűnhet, hogy a legjobb válaszadás a gyors válaszadás. Ez azonban nem feltétlenül igaz – különösen akkor nem, ha valami – egy váratlan bejelentés, heves szóváltás vagy a kelleténél szúrósabb visszajelzés – kibillentett minket az egyensúlyunkból. Ha zsigerből reagálunk, azzal tovább súlyosbíthatunk egy eleve feszült helyzetet, rossz döntéseket hozhatunk, és akár még a vezetői hitelességünket is rombolhatjuk. Érdemes tehát ehelyett egy kis időt szánnunk arra, hogy összeszedjük magunkat, eközben pedig jelezni, hogy tisztában vagyunk az ügy jelentőségével, és szeretnénk alaposan megfontolni azt

---

Hogyan?

1. Vegyünk egy-két mély lélegzetet

Az olyan erős érzelmek, mint a meglepődés, a frusztráció vagy a harag, „üss-vagy-fuss” reflexet váltanak ki a testben. Ha lassan, mélyen lélegzünk, azzal ellensúlyozzuk ezt a reflexet: a szívverésünk lelassul, és képesek leszünk annyira lecsillapodni, hogy ne felejtsünk el szünetet kérni.

2. Udvariasan kérjünk szünetet, illetve egy másik időpontot a téma újratárgyalására

Azzal, hogy szünetet kérünk, nem csupán elejét vesszük annak, hogy olyasmit mondjunk, amit később megbánunk, de időt is nyerünk arra, hogy átgondoljuk a válaszunkat, ami elősegíti a későbbi produktív eszmecserét.

Néhány példa:

• Ha négyszemközt beszélünk valakivel: „Ez egy fontos probléma, és kellő időt szeretnék szánni arra, hogy átgondoljam. Mit szólnál ahhoz, ha javasolnék pár lehetséges időpontot holnapra vagy a hétre valamikor, hogy át tudjuk beszélni?”

• Ha meetinget vezetünk: „Szeretnék meggyőződni arról, hogy mindent elvégzünk, amit erre a meetingre terveztünk, és úgy tűnik, ez hosszabb megbeszélést igényel, mint amire most időnk van. Jelöljünk ki egy időpontot, amikor részletesebben meg tudjuk tárgyalni a dolgot.”

Ha e-mailre válaszolunk: „Szia, Jaynee! Szeretném jelezni, hogy megkaptam az üzenetedet. Átgondolom a dolgot, és holnapig vissza fogok neked írni.”

3. Ha szükséges, vonuljunk el

Ha nagyon idegesnek érezzük magunkat, tehetünk egy sétát, vagy elmehetünk egy közeli kávézóba. A lényeg, hogy kellő teret adjunk magunknak ahhoz, hogy kitisztuljon a fejünk.

4. Szabjunk magunknak időkeretet a reflexióra, azután váltsunk tervező üzemmódra

Könnyű beleesni abba a csapdába, hogy újra és újra lepörgessük magunkban a történteket. Noha fontos, hogy megértsük a helyzetet és a vele kapcsolatos érzéseinket, ha elkezdünk rágódni, azzal csak hátráltatjuk magunkat (arról nem is beszélve, hogy belátható időn belül azért választ kell adnunk). Szabjunk magunknak egy meghatározott időkeretet (pl. 20 percet), hogy végigvegyük a történteket, ezután pedig gondoljuk át, mi lenne a legjobb válasz a részünkről.

© 2020 FranklinCovey, Minden jog fenntartva. Építőkockákban közzétett tartalom.

---

---