Mahatma Gandhi? Introvertált. Eleanor Roosevelt? Introvertált. Warren Buffet? Introvertált.

Akkor mégis mi állhat az utunkban?

Vajon mi lehet a háttérben?

Introvertáltként úgy próbáljuk meg építeni a kapcsolati hálónkat, ahogyan az extrovertáltak teszik.

Túl sok időbe telik az új kapcsolatok kialakítása.

A félénkségünket használjuk kifogásként arra, hogy távol tartsuk magunkat másoktól ahelyett, hogy számunkra komfortos kapcsolódási módokat keresnénk.

Irreális elvárásokat támasztunk önmagunkkal szemben. Olyan emberekhez hasonlítjuk magunkat, akik rendkívül könnyen barátkoznak, miközben nekünk valójában teljesen más a stílusunk és a személyiségünk.

Mit tehetünk?

1. Építsük a kapcsolatainkat a mi szabályaink szerint!

Ha nem szeretjük a nagyobb rendezvényeket vagy a csoportos eseményeket, akkor helyette kezdeményezhetünk kétszemélyes találkozót is egy ebéd vagy egy kávé keretében. Ha nagyobb társaságban vagyunk, a csoportos beszélgetések helyett inkább keressük az alkalmat arra, hogy mikor tudnánk egy-egy emberrel külön beszélgetni. A kollégáinkkal is törekedjünk a négyszemközti beszélgetés megteremtésének lehetőségére. Nem kell mindenkit ismernünk, vagy a társaság középpontjában lennünk ahhoz, hogy fontos kapcsolatokat építhessünk.

2. Figyeljünk arra, hogy gesztusainkkal ne ijesszük el az embereket!

A félénk emberek időnként tudattalanul ellenséges jeleket küldenek a másik felé. Néhány példa erre: kerülik a szemkontaktust, nem mosolyognak, keresztbe rakják a kezüket, halkan és érzelemmentesen beszélnek. Legyünk tudatosabbak metakommunikációnkat illetően, és kerüljük azokat a gesztusokat, amik másokban rossz benyomást kelthetnek. Ehhez segítséget tud adni, ha felvesszük magunkat videóra (vagy megkérünk egy barátunkat, hogy vegyen fel minket).

3. Gyakoroljunk – készüljünk fel a munkahelyi, illetve magánéletbeli helyzetekre!

Magabiztosabbnak érezzük majd magunkat, ha azelőtt, hogy ismeretlen közegbe mennénk, elgyakoroljuk a bemutatkozásunkat és a gyakran felmerülő kérdésekre (pl. Mivel foglalkozol?) adott válaszainkat. Előre kigondolhatjuk azt is, hogy milyen vicces történetet fogunk elmesélni, vagy hogyan vetünk majd fel új témákat.

Rengeteg lehetőségünk van kommunikációs készségünk fejlesztésére, szinte bárhol, bármikor. Például a közértben szóba elegyedhetünk a pénztárossal, elmehetünk egy színjátszó vagy improvizációs tanfolyamra, esetleg kivehetjük a fülhallgatónkat, és megfigyelhetjük mások milyen módokon kapcsolódnak egymáshoz. Minél többet gyakoroljuk a kapcsolatépítés készségét, az annál nagyobb hatással lesz ez a karrierünk alakulására is.

4. Tegyünk fel kérdéseket a beszélgetések alatt!

Az introvertált ember nagyon jó hallgatóság tud lenni, mert komfortosabb számára a másikra figyelni, mint önmagáról beszélni. Tájékozódjunk a másik félről, mielőtt találkozunk vele, majd ezek alapján tegyünk fel kérdéseket, amikor éppen elakadna a beszélgetés. Ezáltal nemcsak egyre könnyebbé válik számunkra a kapcsolatok építése, hanem a másik felé is azt üzenjük, hogy elképzelései, céljai, projektjei iránt valóban érdeklődünk. Vigyázzunk azonban, hogy a kérdéseink ne legyenek túl durvák vagy hirtelenek, hiszen nem egy kihallgatást vezénylünk le…

5. Jelentkezzünk feladatokra!

Egy nagy projekt lebonyolítása, egy esemény szervezése vagy egy önkéntes munka vállalása segíthet a komfortzónánkból kilépni, és új kapcsolatokat építeni. Az adott alkalmat kihasználhatjuk arra, hogy megtörjük a jeget:

„Szia! Én Anna vagyok, és én vagyok az est szervezője. Téged hogy hívnak?”

„Szia! Az én nevem Gergő, és én vezetem a honlapátalakítás-projektet. Szeretnék veled beszélni erről néhány percet, ha most alkalmas neked.”

6. A kapcsolatépítés mellé iktassunk be egy kis énidőt is!

Az introvertált embereknél előfordulhat az, hogy bár jól kezelik a társas helyzeteket, azonban teljesen kimerülté válnak ezek után. Lassítsunk: legyen egy kis énidőnk a társasági események előtt és után is! Ez segít feltöltődnünk, átgondolnunk az eseményeket és felkészülnünk a következő találkozóra is.

7. Ne felejtsük el a másik felet a találkozás után sem!

Küldjünk egy üzenetet, vagy hívjuk fel a másikat, hogy elmondjuk, élveztük a társaságát, és örülnénk, ha a beszélgetés tovább folytatódna. Ezáltal elmélyül a kapcsolatunk az illetővel, és a következő találkozásunkat is előkészíthetjük.