Ichak Adizes – Vállalatok életciklusai (HVG 38)

Adizes szervezeti életciklus modellje a szervezet életciklusait mutatja be a létrehozásától a megszűnéséig. Azt is megmutatja, hogy a szervezetnek milyen előrelépésekre van szüksége, hogy elkerülje az események véletlenszerű bekövetkezését.

A kutatók már 1890-től felismerték a szervezetek és az élőlények növekedésének hasonlóságát. Egyértelművé tették, hogy a szervezetekre érdemes külön fogalomként gondolni, növekedési és öregedési szakaszai vannak, amelyek gyakran a vállalat megszűnésével zárulnak.

Vezetőként jó, ha ismerjük, tudatosan kezeljük az életciklus fázisaihoz kapcsolódó konfliktusokat, nehézségeket.

A vállalati fejlődés szakaszainak ismertetése Adizes életciklus modelljén alapul.

UDVARLÁS

  • izgatottság
  • termékközpontúság
  • hozzáadott érték iránti elkötelezettség
  • kockázatvállalás

CSECSEMŐKOR

  • negatív pénzáramlás
  • nincs vállalati hierarchia
  • hibák elkövetése
  • támogatás a család r
  • észéről
  • külső támogatás

Kreativitás időszakaszként is ismert, ez 3-15 évig is húzódhat. Továbblépés akkor lehetséges, ha a tevékenység és a készpénzszükséglet egyensúlyát sikerül megteremteni a szervezetben.

„GYERÜNK-GYERÜNK”

  • pénzügyi gondok megyszűnnek
  • túl sok irányba indul el
  • hangsúly a „több”-ön az értékesítésben
  • gyors növekedés
  • vállalatpolitika hiánya
  • irányítás kezdete.

SERDÜLŐKOR

  • konfliktusok az adminisztratív és vállalkozói típusok között
  • a perspektíva átmeneti elvesztése
  • vállalatpolitika kidolgozása, amit nem tartanak be
  • elkezdődik a delegálás.

FÉRFIKOR

  • intézményesített perspektíva és kreativitás
  • eredményre törekvés
  • a szervezet megjósolhatóan jó teljesítményt nyújt
  • mind a bevétel, mint a nyereség növekszik

MEGÁLLAPODOTTSÁG

  • kevéssé törekszik nyereségre
  • jövő helyett a múltba néz
  • gyanakvással tekint a változásra
  • azokat jutalmazza, akik utasításokat követnek
  • hangsúly a személyek közötti viszonyokra kerül
  • koordinálás és együttműködés

ARISZTOKRÁCIA

  • a pénzt szabályozási-ellenőrzési rendszerekre és bérekre költik
  • formalizmus uralkodik az öltözködésben, megszólításban
  • rutinszerű munka folyik
  • a belső újítás alacsony szintű
  • a likviditás még elég jó

KORAI BÜROKRÁCIA

  • hangsúly a problémák okozóján és nem a megoldáson
  • sok a konfliktus, belső vizsgálat
  • az ügyfél zavaró tényezővé válik

BÜROKRÁCIA

  • elhatárolódás a környezettől, csak magára koncentrál
  • irányítás-ellenőrzés alig működik
  • ügyfél nehezen tud együttműködni a szervezettel

Ha több ilyet olvasnál, keresd az ÉPÍTŐKOCKÁK-at!