A Vezúv hozzánk képest csak egy vakondtúrás. A legutóbbi kirohanásunk tüze még mindig pislákol. Rosszul érezzük magunkat, de ez nem segít a következményeken. Ha nem teszünk lépéseket a történtek konstruktív kezelésének érdekében, csorba eshet a munkahelyi hírnevünkön, ahogyan a munkánk végzésére és a kapcsolatépítésre való képességeinken is.
Mi történhetett?
- Nagy stressz helyeződik ránk a munkában vagy otthon.
- Hagytuk, hogy egy kollégával kialakult konfliktus addig fajuljon, hogy végül elvesztettük az önuralmunkat.
- A munkahelyi légkör kedvez a dühkitöréseknek és a vitáknak.
- A kollégánk olyasmit tett, ami jogosan dühített fel bennünket, de rosszul kezeltük a helyzetet.
- Valójában a saját magunk hiányosságaira reagálunk.
Hogyan kezeljük a problémát?
1. Azonnal kérjünk elnézést!
Mondhatjuk például a következőt: „Martin, őszintén sajnálom, hogy az imént elvesztettem a fejem. Szükségtelen és inadekvát magatartás volt a részemről.” Ha nyomós oka van annak, hogy így viselkedtünk, tegyünk róla röviden említést: „Nagyon sok stressz ér mostanában otthon, és sajnálom, hogy ezt rajtad töltöttem ki.” Vegyük fontolóra azt is, hogy bocsánatot kérjünk a vezetőnktől, ha valamilyen módon érintett volt. Tegyünk arról, hogy a feletteseink tudják, egyszeri esetről van szó. Mondhatnánk például, hogy „Ma elragadtattam magam az Emmával való beszélgetés során. Már bocsánatot kértem tőle, és tőled is szeretnék elnézést kérni. Többé nem fordul elő.”
2. Nézzünk magunkba!
Mi miatt veszítettük el a türelmünket? Egyszeri eset volt, vagy pusztán a legutóbbi a hangulatváltozásaink sorozatában? Lehet, hogy a munkahelyi vagy az otthoni problémáink nyomasztanak. Gondoljuk át, hogy vajon csak rossz napunk volt -e, vagy többször is előfordult az utóbbi időben, hogy hasonlóan viselkedtünk.
3. Tartsunk szünetet!
Egy minivakáció vagy egy jól kihasznált 1-2 napos betegszabadság értékes időt adhat a gondolkodásra és a pihenésre, amíg a kedélyek lecsillapodnak.
4. Gondoljuk át, miért dühített fel ennyire a kollégánk!
Munkatársunk egy fontos ügy kapcsán vétett hibát? Esetleg az illetőnek olyan szokásai vannak, amelyek felbosszantanak? Ha sikerül pontosan meghatároznunk, mi az, ami zavar minket az adott kollégával kapcsolatban, konstruktív lépéseket tehetünk afelé, hogy megbirkózzunk ezzel – még mielőtt újra elveszítenénk a fejünket.
5. Ne hátráljunk ki a bocsánatkérésből!
Ha valamit elszúrunk, az bizony kellemetlen. Csábító lehet, hogy később, négyszemközt védjük az önérzetünket. Vegyük észre, ha épp olyan dolgokat készülnénk mondani, mint például: „Csak azért kértem bocsánatot, hogy ne kerüljek bajba” vagy „Megérdemelte, amit kapott”.
6. Óvjuk a hírnevünket!
Egy kirohanásunk következtében az emberek hajlamosak gyorsan elfelejtkezni a pozitív tulajdonságainkról. Ehelyett úgy gondolnak ránk, mint a dühös kollégára, aki letorkolja a munkatársait. Tegyünk erőfeszítéseket annak érdekében, hogy megőrizzük a hidegvérünket és különösen kedvesen viselkedjünk. Ha lehetséges, hívjuk segítségül a humort, amikor a történtekről beszélünk. „Nagyon bánom, hogy úgy ráförmedtem Lindára. Helytelenül tettem. Valószínűleg kicsit túlpörgetett a heavy metal zene azon a héten.”
7. Reflektáljunk a munkahelyi légkörre!
Gyakran fordul elő hasonló? A kirohanások elfogadott viselkedésnek számítanak a munkahelyünkön? Lehet, hogy itt az ideje újraértékelnünk a szervezeti kultúránkat. Azon túl, hogy valószínűleg nem vagyunk büszkék arra, hogy elvesztettük a türelmünket, ez az eset akár mérgező munkahelyi környezetre figyelmeztető jelként is szolgálhat.
8. Keressünk fel egy tanácsadó szakembert vagy coachot!
Ha hajlamosak vagyunk könnyen felkapni a vizet, érdemes fontolóra vennünk, hogy felkeressünk egy szakembert, aki különböző technikákkal segíthet érzelmeink kontrollálásában.
© 2022 FranklinCovey. Minden jog fenntartva.
További információért a témában, keress minket akár az office@franklincovey.hu címen!
Hasonló cikkek olvashatóak a Jhana portálon.
