Miért csináljuk?

Természetes, hogy elfoglaltak vagyunk. De vajon milyen munkával? Reaktív feladatokkal, amelyek az aktuális állapot fenntartását szolgálják (beszámoló összeállítása egy közelgő megbeszélésre,  termékhiba kijavítása)? Vagy inkább proaktív feladatokkal, amelyek a növekedést és az innovációt segítik elő (új marketingterv kidolgozása, új termékfunkció fejlesztése)? Bár ideális arány nem létezik, a túl sok reaktív munka miatt mókuskerékbe kerülhetünk, míg a proaktív munkára szánt idő segíthet abban, hogy stratégiailag megalapozott módon gondolkodjunk és cselekedjünk.

Hogyan csináljuk?

1. Vegyük sorra a hétre tervezett feladatokat és megbeszéléseket, és soroljuk őket „reaktív” és „proaktív” kategóriákba!

A rendszerezési módszerünktől függően megjelölhetjük a naptári eseményeket, felcímkézhetjük a feladatainkat, vagy külön listákat készíthetünk róluk. Akár szélesebb perspektívát is felvehetünk, és egy hónapra előre elvégezhetjük az elemzést. Az egyes tevékenységek megítéléséhez kérdezzük meg magunktól, mit szolgálnak: a már meglévő területeink megtartását vagy újak meghódítását?

2. Gondoljuk át, mi számunkra a reaktív és a proaktív munka közötti ideális arány!

Mindkét típusra szükség van, és gyakran előfordul, hogy minél magasabb beosztásban dolgozik valaki a szervezetben, annál több proaktív munkát várnak tőle. Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy mennyi időt szükséges proaktív munkára fordítanunk, kérjük ki a vezetőnk és a kollégáink véleményét!

3. Hasonlítsuk össze a jelenlegi arányt azzal, amit ideálisnak tartunk, és készítsünk egyensúlytervet!

Ha az arány nem megfelelő, az valószínűleg azért van, mert túl kevés proaktív munkát végzünk. A következő lépések segíthetnek abban, hogy több időnk jusson ezekre:

– Delegáljunk több reaktív munkát a csapatunknak.

– Hagyjunk abba minden olyan reaktív feladatot, amely nem létfontosságú.

– Mondjuk le a reaktív munkával kapcsolatos szükségtelen meetingeket. – Delegáljunk proaktív feladatokat egy olyan közvetlen beosztottunknak, akinek megvan hozzá a szükséges ideje és érdeklődése.


További támogató tartalom a témában:

Hogyan kapcsoljuk össze a napi munkát a szervezet küldetésével?
Mérjük fel a számonkérhetőségünket!
Célok kijelölésének hatása – sikersztori
Eredményes meetingek zárása

© 2022 FranklinCovey. Minden jog fenntartva.

További információért a témában, keress minket akár az office@franklincovey.hu címen!

Hasonló cikkek olvashatóak a Jhana portálon.


2021. november 19-én ingyenes online programunkon beszélgettünk arról hogyan válthatjuk az előítéleteket az előnyünkre.

A BESZÉLGETÉS LINKJE ELÉRHETŐ:

www.franklincovey.hu/kulonbozosegek2021