Vezetőként a te – és a csapatod – sikereit nagymértékben befolyásolja az új és változó helyzetekhez való alkalmazkodóképességed. Szerencsére az adaptivitás (alkalmazkodóképesség) nem egy olyan dolog, amivel vagy rendelkezel, vagy nem. Mint ahogy más készségek, úgy ez is – idővel – fejleszthető.
A következő kérdések segítenek majd a változáshoz való jelenlegi hozzáállásod megismerésében, és egy olyan új eredményesebb gondolkodásmód kialakításában, amely elősegíti az új körülmények közepette való boldogulásodat. Mindezeken túl, ezeket a kérdéseket akár a csapatod coacholására is használhatod.
1. Mi az általános hozzáállásom a változáshoz?
Mindannyian rendelkezünk a változás fogalmával kapcsolatos sémákkal. Ha általában véve a status quo-t (a fennálló állapotok fenntartását) részesíted előnyben, akkor már a változás gondolatától is feszültséget érezhetsz, és ellenállást válthat ki belőled a jól bevált és megrögzött szokások elhagyása. Ha pedig inkább hajlamos vagy lelkesen belevetni magad új dolgokba, akkor egy új módszer apró részleteinek megvalósítása unalmassá válhat számodra, és elveszítheted a lendületedet.
Egy amerikai menedzserek körében végzett felmérésben a válaszadók durván egy negyede „változáskonzerváló” (sokkal komfortosabb a fennálló helyzettel és a fokozatos változással), egy negyede „változáskezdeményező” (kényelmesen érzi magát a bizonytalanság és az új helyzetek során) és a fele „változáspragmatikus” (valahol a kettő között) volt.
Nincs tökéletes gondolkodásmód, de ha tisztában vagy a sajátoddal, az segíthet proaktívan felismerni és jól kezelni egyéni törekvéseidet még mielőtt az negatívan hatna a munkádra vagy a csapatodra.
Kérdezd meg magadtól:
Hogyan ismerhetem és oldhatom fel a változással kapcsolatos általános sémáimat?
Érdemes az önreflexió gyakorlását alacsonyabb kockázatú, esetleg nem munkahelyi helyzetekben kezdened, így felkészültebb leszel, ha nagyobb változás tör be.
Tegyük fel, hogy tartasz az új ötletektől, és először inkább az jut eszedbe ezeket hallván, hogy azok miért nem működnének.
Ha ez jellemző rád, a projektmegbeszélések hallgasd meg különösen az új ötletekre, majd figyeld meg, mi történik benned:
Hm, hajlamos vagyok ellenállást érezni az új ötletekkel kapcsolatban. Összerándul a gyomrom, ha arra gondolok, mennyire komplikált, amit mond a másik.
Ilyenkor érdemes felállítandod magadnak egy szabályt arról, hogy legalább két kérdést felteszel az új ötlettel kapcsolatban mielőtt idejekorán elvetnéd (vagy éppen elfogadnád) azt.
Gondold át, hogy a munkán kívül mit tudsz tenni az alkalmazkodóképességed feljesztése érdekében. Legyen szó akár arról, hogy belevágsz egy kézműves tanfolyamba, vagy egy 10 km-es táv lefutásába – a konzerválóknak ez azért hasznos, mert belekényszerítik magukat valami ismeretlenbe, a kezdeményezőknek pedig azért, mert az új feladattal való megbirkózáshoz fegyelmezettnek kell maradniuk.
Hogyan kezelem a beosztottjaim, a kollégáim és a főnököm változáskezelési stílusát?
Amikor te vagy a változások végrehajtásáért felelős, akkor célszerű összehangolnod a saját megközelítésedet azzal, ahogy a körülötted lévők kezelik az új és bizonytalan helyzeteket.
Például, ha a változáskezdeményezők közé tartozol, és egy új folyamatot vezetsz be a csapatodban, szükséges lehet lassítanod, hogy a változáskonzerváló beosztottjaid is biztonságban érezzék magukat.
Amennyiben kezdeményezőként szívesen vágsz bele új dolgokba, maradj éber, hogy kitarts a folyamat mellett, biztosítva ezzel, hogy a csapatod teljesen elfogadja az új helyzetet, minthogy előre versenyeznél a következő kihívásért.
2. Miben hasonlít a jelenlegi helyzet a korábbi tapasztalataimra? Mi a különbség ezúttal?
Elgondolkodni azon, hogy hogyan alkalmazkodtál egy korábbi hasonló helyzethez, felismerésekre adhat lehetőséget mindazzal kapcsolatban, amin most keresztül mész, valamint segít perspektívába helyezni a dolgokat.
Még akkor is, ha a korábbi helyzet annak idején rémesnek tűnt, valahogy csak átvészelted, és most már birtokában vagy annak, ami ahhoz szükséges, hogy újra megtedd.
Tapasztalataid egész sorát elemezd, ne csak a legutóbbit – mert lehet, hogy az csak szerencsés véletlen volt.
Ha teljesen ismeretlen számodra az a helyzet, amivel most szembesülsz, kérj tanácsot másoktól, akik számára nem az.
Kérdezd meg magadtól:
Hogyan befolyásolhatja egy korábbi helyzet a mostani érzéseimet?
Tegyük fel például, hogy a főnököd most jelentett be egy – a részleged prioritásait érintő – fontos változást.
Legutóbb, amikor a csapatodat kivonták az egyik projektből, hogy egy másikon dolgozzon, nagyon elkeseredtél és kifakadtál a beosztottjaid előtt, akik azután a változás minden egyes lépésénél ellenálltak.
Ha megváltoztatod a hozzáállásodat, lehetséges, hogy ezúttal könnyebb lesz minden?
Ha azonban a dolgok legútóbb, könnyen mentek, akkor az a fontos, hogy ne bízd el magad, és tudatos maradj, mert elképzelhető, hogy ez alkalommal más lesz a végkifejlet.
Mi az a legalább egy új megközelítés, amit ez alkalommal szeretnék kipróbálni?
Dönthetsz úgy, hogy ezúttal sok mindenen változtatsz, kezdve attól, hogy hogyan kezeled az érzéseidet, odáig, hogy mennyire vonod be a csapatodat az előrelépés megtervezésébe.
Köteleződj el amellett, hogy ezúttal legalább egy valamit másként csinálsz, még akkor is, ha a dolgok jól mentek legutóbb. A jó alkalmazkodóképességgel megáldott vezetők tudják, hogy mindig van hová fejlődni.
3. Az új helyzet mely részeire vagyok a leginkább kíváncsi?
Amikor az emberek új helyzetekkel szembesülnek, különféle forgatókönyveket futtatnak le magukban. Valakiben azonnal a változás nehéz aspektusai jelenik meg, és rögtön a negatív kimenetelre gondol. Valaki pedig ezzel pont ellentétesen azt látja, hogy miért lesz ez a legjobb dolog, ami valaha történt vele, és hogy mi mindent old meg majd az életében ez az új lehetőség.
Ezek a történetek általában részinformációkon alapulnak, így az agyunk vagy vak optimizmussal vagy éppen önbizalomhiánnyal, esetleg egyéb trükkös elképzelésekkel tölti ki a vakfoltokat.
Éppen ezért a kíváncsiság és az információkra való nyitotság egy olyan szupererő, ami segíthet szünetet tartani, többet megérteni arról, hogy mi történik, és elkerülni a meggondolatlan döntéseket.
Ezen felül a kíváncsiság olyan tulajdonság, amely arra ösztönöz, hogy többet megtudj a körülményekről, és ezzel segíthet áttörni az ellenállást, amit érzel. Az „Ó, ne!” helyett a megközelítésed „Ó, de érdekes ez!” lesz.
Kérdezd meg magadtól:
Miről szeretnék többet megtudni? Milyen eszközök állnak rendelkezésemre ehhez?
Ha nem érzel természetes kíváncsiságot, mert a félelmeiddel és más érzéseiddel vagy elfoglalva, kezdj el elemezni:
Mi az, amit nem tudsz a helyzetről, amiből esetleg előnyt kovácsolhatnál magadnak a siker érdekében?
Mi az, amit nem tudsz a helyzetről, amiből esetleg előnyt kovácsolhatnál magadnak a siker érdekében?
Például, ha a vezetőd megkér, hogy vegyél át egy közismerten nehéz ügyfelet, ahelyett, hogy tiltakoznál, próbáld meg arra irányítani a figyelmedet, vajon hogyan tudnál megküzdeni ezzel a kihívással.
Tudnál másokkal beszélni, akik korábban kezelték ezt az ügyfelet?
Tudnál online adatokat gyűjteni, hogy többet megtudj az ügyfél hátteréről?
Sőt, hajlandó lennél akár nyíltan és egyenesen megkérdezni az ügyfelet arról, hogy mennyire elégedett a vállalatoddal?
Milyen lépéseket tehetek azok alapján, amiket megtudtam?
A kíváncsiságod és az információéhséged sokat segíthet abban, hogy bele tudj kezdeni valami újba.
De az előnyöknek ezzel nincs vége.
A nyitottság arra is ösztönöz, hogy a munkád egyes szakaszaiban rendszeresen gyűjts információt különböző forrásokból, így a projektedet képes leszel a változó körülményekhez igazítani, melyből rengeteget tanulhatsz.
4. Mi a lehető legrosszabb és legjobb eredménye a jelenlegi helyzetnek?
Teljesen természetes, hogy a legrosszabb forgatókönyvtől tartasz, főleg, amikor bizonytalansággal terhelt, nagy változások előtt állsz.
Amikor túlságosan arra fókuszálsz, hogy mi lehet rossz, azzal elzárod magad más, sokkal valószínűbb eredményektől (beleértve a pozitív kimeneteleket is), és ez gátolhatja azt, hogy egy sikeres jövő alakítójaként lásd magad.
Más oldalról viszont, ha egy bizonytalan helyzetben túlságosan elbízod magad, könnyen figyelmen kívül hagyhatsz komoly költséggel járó buktatókat is.
A lehetőségek teljes körének számbavétele segíthet, hogy sokkal reálisabban tekints a helyzetre, és felkészülj a különböző eshetőségekre.
Kérdezd meg magadtól:
Mekkora a valószínűsége az egyes dolgok bekövetkezésének?
Tegyük fel, hogy a főnököd önként javasol téged egy különösen fontos szervezeti kezdeményezés munkacsoportjának vezetésére.
A projekt nem túl népszerű, és azon aggódsz, hogy az egész kudarcra van ítélve. De vajon milyen gyakran következik be a legrosszabb lehetséges végkimenetel?
Vagy tegyük fel, hogy a projekt nagyon csábító, és biztos vagy abban, hogy elsöprő sikereket fogsz elérni. Vajon milyen gyakran következik be a lehetséges legjobb végkimenetel?
A valóság az, hogy a legvalószínűbb eredmény valahol a kettő között van.
Mely döntések vezethetnek a legrosszabb eredményre, és hogyan kerülhetem el azokat? Mit tehetek azért, hogy a legkedvezőbb eredmény elérésének lehetősége nagyobb legyen?
Előfordulhat, hogy elmulasztasz egy fontos vezetővel való beszélgetést arról, hogy mit várnak a munkacsoportodtól, és ennek következményeként rossz irányba mész.
Minél előbb tárd fel a lehetséges buktatókat, hogy ezek elkerülése érdekében idejében módosíthasd a megközelítésedet.
Vizsgáld meg a helyzetet különböző nézőpontokból, hogy még több lehetőség feltárásra kerüljön:
Mit szükséges tenned a legjobb eredmény elérése érdekében?
5. Mi az az egy dolog, amit megtehetek most, hogy minden simán menjen?
A folyton változó körülmények között könnyen érezhetjük eszköztelennek és tehetetlennek magunkat.
Befolyásolási köröd azonban sokkal nagyobb, mint gondolnád. Nem kell egy szempillantásra tudnod hogyan varázsolj mosolyt mindenki arcára a nehézségek közepette is, de jó, ha kitalálsz és meg is valósítasz egy-egy apró lépést a helyzet eredményes kezelésére, nemcsak magad miatt, hanem a csapatod továbblépése érdekében is.
Mondjuk, hogy az osztályod egy nehéz átszervezésen megy keresztül, és a beosztottjaid csalódottak és elveszítették a motivációjukat.
Nem tudod megváltoztatni az átszervezés körülményeit, de azt igen, hogy hogyan kommunikálod mindezt a csapatod felé. Szánj időt az egyéni megbeszéléseken a helyzet megvitatására, válaszolod meg a kérdéseket, valamint szerezz minél több információt a felsőbb szintekről, amit a csapatod felé közvetíteni tudsz.
Bár a helyzet továbbra is nehéz marad, biztos lehetsz benne, hogy ezzel csökkented a negatív hozzáállást, és segíted az embereket abban, hogy meglássák az előrelépés útját.
Ki segíthet ebben a helyzetben? Kit kérdezhetek meg?
Fontos tudatosítanod, hogy nem egyedül kell a változási folyamatot végigcsinálnod. Kérd meg egy kollégádat, vagy egy barátodat, hogy legyen a tanulópárod, és adjon neked visszajelzést az egyes helyzetekre vonatkozóan, hogy előre tudj lépni.
További információért a témában, keress minket! Hasonló cikkeket olvashatsz a Jhana portálon.
Még többet tanulhatsz a változáskezelésről:
2022. június 10. (9.00-10.30)
Csatlakozz, és ismerd meg új megoldásunkat ingyen, amely mind az egyének, mind a vezetők számára hathatós segítséget nyújt a változások eredményes kezeléséhez! Tudj meg többet az online programról itt.
A regisztráció ingyenes, nem von maga után részvételi kötelezettséget. A rendezvényre elsősorban vezetőket, HR szakembereket várunk. Ez alkalommal szeretnénk kizárni a trénerek, tanácsadók és coach-ok jelentkezését. Köszönjük a megértést!
