Hogyan válasszam ki és alakítsam legfontosabb céljaimat?

Nyomasztónak tűnik a gondolat, hogy a munkánkat egy rövid, impozáns céllistára szűkítsük? Pedig célszerű lenne! A célok kitűzése nem könnyű. Megköveteli, hogy meghatározzuk, mi számít igazán, nehéz döntéseket hozzunk a prioritásokkal kapcsolatban, valamint mélyreható gondolkodásba és elemzésbe merüljünk. Az alábbi lépések segítenek az elindulásban.


1. Ötletelj a lehetséges célokról!

Javasoljuk, hogy végül 3-5 hosszú távú célt tűzzünk ki magunk elé, amelyek mellett néhány rövidebb távú taktikai célt is meghatározhatunk (lásd a 8. lépést). De ne számítsunk arra, hogy ezt a listát fejből össze tudjuk állítani. Kezdjük az ötleteléssel!

Szánjunk legalább 30 percet arra, hogy megszakítás nélkül átgondoljuk, mire van szüksége a vezetőnknek, mire van szüksége a szervezetünknek, miben leljük örömünket, mik az erősségeink, és mit szeretnénk elérni a karrierünkben. Írjunk le mindent és bármit anélkül, hogy azon aggódnánk, hogyan fogalmazzuk meg a dolgokat, mennyire kicsik vagy nagyok a célok, vagy hogy hány tétel jut eszünkbe. A következő kérdések segítenek az ötletelésben:

  • Melyek a szervezeted legfontosabb prioritásai?
  • Melyek a csapatod legfőbb prioritásai?
  • Mik a vezetőd legfontosabb prioritásai? Hogyan tudná a te szereped támogatni ezeket a prioritásokat?
  • Hogyan méred a sikert?
  • Mik a személyes, valamint a munka/magánélet egyensúlyával kapcsolatos céljaid?
  • Mi számít kivételes teljesítménynek a szerepkörödben?
  • Mit élvezel?
  • Mik az erősségeid?
  • Mit szeretnél elérni a karrieredben három hónap múlva, egy év múlva, öt év múlva?

Tegyük félre a listát, és aludjunk rá egyet! Másnap reggel írjuk hozzá, ami még eszünkbe jut.


2. Tudd meg, mik a vezetőd céljai!

Fontos, hogy megértsük, mit szeretne a felettesünk. Végül is, ha a nap végén nem elégedett a munkánkkal, akkor kevés az esélyünk a szervezeten belüli sikerre. Továbbá neki valószínűleg nagyobb rálátása van a szervezetre és a csapatra, és lehet, hogy már többeket irányított abban a szerepkörben, amelyben jelenleg dolgozunk, vagy ő maga is járt ebben a cipőben.

Ez a beszélgetés kulcsfontosságú, mivel egyúttal lehetőséget ad arra is, hogy befolyásolhassuk a vezetőnk velünk szembeni elvárásait, és azt, hogy hogyan fog bennünket értékelni. Készüljünk fel alaposan, és nagy körültekintéssel készítsük elő a megbeszélést. Készítsünk részletes jegyzeteket, inkább figyeljünk, mint beszéljünk, és járjunk utána, ha valami nem világos. További tippekért lásd az Együttműködés a vezetőkkel és a velünk egy szinten dolgozókkal című témakörünket.

Íme néhány kérdés, amelyet a beszélgetés irányításához feltehetünk:

  • Mi a munkaköröm célja?
  • Ha a következő évben csak három dologra tudnék koncentrálni, melyek legyenek azok?
  • Hogyan fogod értékelni a teljesítményemet?
  • Mit jelent számodra a kivételes teljesítmény?
  • Mik a céljaid a csapat számára, és ezek hogyan illeszkednek a szervezet céljainak tágabb kontextusába?

3. Kérj javaslatokat olyanoktól, akik ismerik a munkakörödet!

Próbáljunk meg olyanokat találni a szervezetünkben vagy a hálózatunkban, akik hasonló szerepben voltak (vagy vannak). Kérdezzük meg őket, hogy mik voltak (vagy most mik) a legfontosabb prioritásaik, és miért. Kérdezzük meg tőlük, hogy mit javasolnának nekünk. Ne felejtsük el összegyűjteni a listán szereplő új ötleteket!


4. Menj vissza a listához, és töröld a nem fontos célokat!

Ezen a ponton valószínűleg hosszú és részletes listánk van a lehetséges célokról ─ minden, a munkaterületünk megszervezésétől kezdve az előléptetésig. Menjünk végig minden egyes ponton, és kérdezzük meg magunktól, hogy valóban számít-e, és ha igen, miért. Mi a hasznunk belőle? A vezetőnknek? A csapattársainknak? A szervezetünknek? Mi történik, ha elérjük a célt? Mi történik, ha nem érjük el? Húzzunk ki minden olyan pontot, amelyek elvégzésére nem találunk jó okot.

Tipp: Első pillantásra a megmaradtak mind fontosnak tűnhetnek. Lépjünk túl ezen úgy, hogy összehasonlítunk két célt, és megkérdezzük, milyen lenne a világ, ha mindkettő megvalósulna, vagy nem valósulna meg. A válaszokból gyakran kiderül, hogy melyik cél a fontosabb.


5. Kategorizáld a megmaradt célokat, és döntsd el, hogy bizonyos típusúakra szeretnél-e összpontosítani (vagy sem)!

Sokat megtudhatunk arról, hogyan gondolkodunk, és mi motivál bennünket, ha a mintákat figyelve megvizsgáljuk a fennmaradó céljainkat. Hogyan kategorizálnánk a listánkon szereplő különböző céltípusokat? Bár nem feltétlenül számít, hogy különböző típusú célok szerepelnek-e a listánkon, egyes szakértők azt javasolják, hogy törekedjünk az egyensúlyra. Íme néhány alapvető kategória, amelyekbe a szakmai célok általában besorolhatók:

  • „Nagyra értékelem az erőfeszítéseidet. Teljesítménycélok: eredményorientált célok, például egy értékesítési cél elérése, egy új termék bevezetése vagy egy jelentés elkészítése.
  • Készségalapú célok: olyan célok, amelyek a szakmai készségek fejlesztésére összpontosítanak, például új programozói keretrendszer megtanulása, az előadókészség fejlesztése, vagy az Excel-tudás felfrissítése.
  • Viselkedési célok: olyan célok, amelyek a viselkedés megváltoztatását vagy javítását tűzik ki célul, például az, hogy minden reggel fél órával korábban menjünk dolgozni, pozitívabb hozzáállást alakítsunk ki, vagy gyakrabban szólaljunk fel a megbeszéléseken.

6. Vedd figyelembe a munkán kívüli életed!

Gondold át, hogy szakmai céljaink hogyan befolyásolják majd a magánéletünket. Tegyük fel, hogy szeretnénk egy nagyobb kihívást jelentő vezetői pozícióba kerülni, de emellett szeretnénk a maratonra is edzeni, valamint gyermeket örökbe fogadni. Attól függően, hogy kik vagyunk és hogyan működünk, lehet, hogy nehéz döntéseket kell hoznunk. Ha potenciális konfliktusokat látunk a munka és a magánélet egyensúlya között, akkor lehet, hogy vissza kell vennünk néhány szakmai célunkból, vagy le kell hagynunk őket a listánkról.


7. Olyan célokat tűzz ki, amelyek ambiciózusak, de reálisak!

Nézzük át a céljainkat, és kérdezzük meg magunktól, hogy azt tükrözik-e, amit szerintünk képesek leszünk elérni (azaz könnyen megjósolható, és valószínűleg a céljainktól függetlenül a munkánk részeként fogjuk végezni), vagy azt, amit remélünk elérni (vagyis ami a lehetőségeink kiaknázására késztet anélkül, hogy a lehetetlen birodalmába tévednénk). Zárjunk ki mindent, ami túl kiszámíthatónak és biztonságosnak tűnik, vagy éppen ellenkezőleg: teljesen irreálisnak.


8. Szűkítsd le a listát 3-5 hosszú távú célra, amelyek mellett néhány rövidebb távú taktikai célt is kitűzhetsz!

Sok szakértő azt ajánlja, hogy tűzzünk ki néhány (három-öt) nagy, hosszú távú célt, és ezeket ellensúlyozzuk rövidebb távú, taktikai célokkal, amelyek heti vagy akár napi célokat tükröznek (és ideális esetben ezen kis célok egy része vagy mindegyike a nagy célokat szolgálja).

Ahogy James Burgess kifejtette: „A legjobb, ha mindkettő megvan. A hosszú távú célok irányt adnak, és olyan stabil fejlődési utat és erőkifejtést biztosítanak, amely önmagára épül. A rövid távú célok pedig azt az előnyt nyújtják, hogy haladást érhetsz el, és ‘kipipálhatod’ a listádon szereplő tételeket, ami rendkívül motiváló lehet.”


9. Alakítsd a listán maradó célokat SMART* célokká!

A kiválasztott célok megfelelnek az öt kritériumnak? Ha nem, az sem baj ─ például az, hogy egy célt nem tudunk objektíven mérni, még nem jelenti azt, hogy értéktelen. Általában azonban segít, ha megpróbáljuk elérni ezek közül néhány vagy mindegyik elemet:

  • Konkrét: Kristálytisztán látszik, hogy mit akarunk elérni? A bizonytalan és homályos célokat nehéz követni.
  • Mérhető: Hogyan fogjuk nyomon követni a fejlődésünket? Ha nem tudjuk nyomon követni, nehezebb lesz tudni, hogy elértük-e a célunkat.
  • Megvalósítható: Jó dolog ambiciózusnak és pozitívnak lenni, de kérdezzük meg magunktól, hogy tényleg meg tudjuk-e csinálni.
  • Lényeges: Mi a legfontosabb számunkra, a csapatunk és a szervezet számára? Miért bajlódnánk bármi mással?
  • Időhöz kötött: Mennyi időre van szükségünk a célunk eléréséhez? Mennyi időbe telt nekünk vagy másoknak, hogy valami hasonlót elérjünk?

Eredeti cél: Kiüríteni a postaládámat.

SMART cél: Július 15-éig kidolgozok és bevezetek egy olyan rendszert, amely biztosítja, hogy minden munkahét végére (azaz minden péntek este 6-ig) ne legyen 10-nél több e-mail a postaládámban.


10. Szerezd meg a vezetőd és a kollégáid hozzájárulását!

Érvényesítsük a választott célokat a vezetőnkkel, valamint a kollégákkal, akikkel együtt fogunk dolgozni a nyomonkövetési fázisban. Ha ellenállásba ütközünk, vagy valaki olyasmit említ meg, ami nem jutott eszünkbe, finomítsuk a célokat, amíg nem lesz olyan végleges lista, amely mindenki számára elfogadható.

Ha vezetők vagyunk, akkor a beosztottainktól is kérhetünk visszajelzést. Ha bevonjuk őket a folyamatba, jobban megértik, hogy mik a céljaink, és megértik, hogy miért tesszük, amit teszünk. Ez pedig segít nekik abban is, hogy egyéni céljaikat meghatározzák.

Következő: Akcióterv készítése.

*George T. Doran mutatta be először a SMART célmodellt a Management Review 1981-ben megjelent „There’s a S.M.A.R.T. Way to Write Management’s Goals and Objectives” című tanulmányában. Az ő változatában az A az „assignable” (hozzárendelhető), az R pedig a „realistic” (reális) szót jelenti. Azóta több változata is feltűnt. Az itt bemutatott változat áll a legközelebb Paul J. Meyer Attitude Is Everything! című könyvéhez, bár ő a „megvalósítható” helyett az „elérhető” szót használja.


*All Access Pass előfizetőknek, akik használják az Impact Platformot:
Azok férnek hozzá a legtöbb linkeken található tartalmakhoz, akiknek All Access Pass előfizetésük van. A FranklinCovey All Access Pass rugalmas hozzáférést biztosít a FranklinCovey világszínvonalú tartalmaihoz, eszközeihez és technológiájához.
A FranklinCovey Impact Platform az az innovatív technológiánk, ami a tanulók igényeit szem előtt tartva terveztünk könnyen használhatóvá.
A platform lehetővé teszi a tanulók számára, hogy befogadják és azonnal alkalmazzák a tanultakat, így mérhető fejlődést érjenek el készségeik és képességeik terén.
További információk: www.franklincovey.hu/impact-platform és www.franklincovey.hu /all-access-pass


A cikk a Hello Greatness hírlevélben jelent meg.

KAPCSOLÓDÓ TARTALMAINK:


© FranklinCovey. Minden jog fenntartva.

További információért a témában, keress minket akár az [email protected] címen!