2021. július 19, By Pintér Timi
9 jele annak, hogy vezetői jelenléttel rendelkezel – és hogyan fejlesztheted mindezt tovább
A vezetői jelenlétet talán nehéz definiálni, de alighanem mindannyian a tanúi voltunk már a megnyilvánulásának valamilyen formában.
Például valaki egy meeting során alig beszél, de amikor megszólal, mindenki rá figyel. Vagy amikor beszélgetünk valakivel, érezzük, hogy teljes mértékben jelen van a számunkra. Talán már mi magunk is kaptunk olyan visszajelzést, hogy rendelkezünk ezzel a különleges kompetenciakészlettel. Mi is tehát a vezetői jelenlét – és miért érdemes fejlesztenünk?
A vezetői jelenlét általánosságban a magabiztosság, empátia és önazonosság megfoghatatlan egyvelege, amely azt közvetíti mások felé, hogy hitelesek vagyunk, és biztosan mozgunk vezetői szerepünkben. Ha tudatosan fejlesztjük ezt a készségtárunkat, még jobb vezetővé válhatunk, akiben mások megbíznak, és önként követik. A vezetői jelenlét nem igazán mérhető, de vannak jellemző viselkedésformái. Figyeld meg, hogy az alábbiak közül jelenleg hányféle viselkedés jellemző rád – és kövesd a javaslatokat, hogy továbbfejlődhess!
1. Keressük és méltósággal fogadjuk a visszajelzést
Tökéletes vezető nem létezik – és a kiváló vezetők nem is tesznek úgy, mintha azok lennének. Folyamatos fejlődésre törekednek – tehát visszajelzést kérnek másoktól, amit nem személyes kritikaként kezelnek, hanem információként, hogy legközelebb mit csinálhatnának jobban.
Tippek:
Proaktívan kérjünk visszajelzést, és tartsunk projekt-összefoglaló meetingeket! Amellett, hogy ezek a lépések elengedhetetlenek a tanuláshoz és a fejlődéshez, olyan légkört teremtenek a csapatunk számára, amely ösztönzi az őszinte értékelést.
Méltósággal fogadjuk (ne hárítsuk el) a dicséretet, és osszuk meg azokkal, akik rajtunk kívül kiérdemelték. (Pl.: „Örülök, hogy tetszenek az új call centeres forgatókönyvek. Krisztián kimagasló kutatómunkája felderítette, hol nem működtek a régi forgatókönyvek, Aliz és csapata pedig letesztelte az újakat, ami lehetővé tette, hogy csiszoljunk a megfogalmazáson.”)
Ismerjük be, amikor hibáztunk, vagy nem tudjuk a választ! Az igazi szakértők tudják, hogy mit nem tudnak, és az foglalkoztatja őket, hogy meglegyen a helyes válasz – nem pedig az, hogy feltétlenül ők találják meg.
2. Jelezzük másoknak, hogy figyelünk rájuk
A vezetéssel az is együtt jár, hogy megbecsüljük a munkatársainkat – és biztosítjuk, hogy ők is megbecsülve érezzék magukat. Ennek az egyik legjobb módja, hogy az interakciók során teljes figyelmünkkel feléjük fordulunk.
Tippek:
Amikor beszélgetünk valakivel, tegyük le a telefont, és forduljunk el a monitortól (ha videón keresztül beszélünk, csukjuk be az e-mail fiókunkat és a chatprogramunkat).
A szemkontaktus ne pusztán a másik szemébe nézés legyen! Valóban nézzünk rá a beszédpartnerünkre, és pár pillanatig nézzünk a szemébe! Ha nagyobb csoport előtt beszélünk, ne csak azokra nézzünk, akiket ismerünk, vagy akik a legnagyobb befolyással bírnak – osszuk meg a figyelmünket a közönség tagjai között! Amikor videóbeszélgetésben vagyunk, nézzünk a kamerába, amikor beszélünk!
Bólogassunk és mosolyogjunk, amikor egyetértünk másokkal, hogy bátorítsuk őket a további beszédre – különösen ha videón beszélgetünk.
Amikor személyesen dolgozunk együtt másokkal, gyakoroljuk a Walmart és a Ritz-Carlton által „4-2-es táv”-nak nevezett módszert! Amikor 4 méteren belül érünk, mosolyogjunk, és teremtsünk szemkontaktust; amikor 2 méteren belül, köszönjünk!
Megjegyzés: A szemkontaktusra vonatkozó normák kultúrafüggőek. A nyugati kultúrákban a szemkontaktus eredményes lehet üzleti tárgyalásnál – máshol azonban nem feltétlenül. Vegyük figyelembe a környezetet és a közönségünket, és igazítsuk ehhez a viselkedésünket – ez a vezetői jelenlét egy másik eleme.
3. Többet figyelünk, mint amennyit beszélünk
Van olyan kiváló vezető, aki egyben kiváló szónok is – de minden kiváló vezető tudja, hogyan kell figyelmesen hallgatni. Ez nem pusztán azt jelenti, hogy megvárjuk, amíg a másik befejezi a beszédet. A figyelmes hallgatás alapvető készség, amellyel előhívhatjuk mások felismeréseit, megbecsülést mutathatunk, és visszajelzést kaphatunk.
Tippek:
Gyakoroljuk a kíváncsiságot, mielőtt értékelésre váltanánk! Mi az, amit a másik ember valójában mondani próbál? Mi az, amit nem mond? Biztosan értjük?
Fogalmazzuk újra, amit a másik fél mondott, mielőtt elmondanánk a saját véleményünket (pl.: „Úgy tűnik, mintha ezt és ezt gondolnád. Jól értem?”).
Tegyünk fel nyitott kérdéseket, amelyek továbbviszik a beszélgetést, és a „mi”, „miért”, illetve „hogyan” szavakkal kezdődnek (pl.: „Mit értesz azon, hogy X?”, „Miért ez volt a legjobb választás?”, vagy „Hogyan jutottál erre a következtetésre?”)!
Ne féljünk a csendtől! Adjuk meg a másiknak az időt, hogy megfelelően megfogalmazhassa és elmondhassa a gondolatait!
4. Tömören fogalmazunk
A világos kommunikáció világos gondolkodást közvetít, és azt, hogy tiszteljük a közönségünk ránk fordított idejét.
Tippek:
Kezdjük a fő gondolattal vagy javaslattal, amelyet egyetlen rövid mondatban fogalmazzunk meg! Ha nem tudjuk, mi a fő gondolatunk, tisztázzuk le, mielőtt írni vagy beszélni kezdenénk! A fókuszálatlan, terjengős beszéddel elveszíthetjük a közönségünk figyelmét.
Képzeljük magunkat a közönségünk helyébe, amikor eldöntjük, mennyire fejtjük ki a kontextust! Jól ismerik a témát, vagy még új nekik?
Használjunk verbális „cölöpöket”, hogy könnyebb legyen követni a mondandónkat (pl.: „Három kulcsadatot szeretnék megosztani…”, „Az első lépés lehetne az, hogy…”, vagy „A legfontosabb gondolatom az, hogy…”)! Írásban használjunk listajeleket, hogy hangsúlyozzuk a fő gondolatokat, és megkönnyítsük az olvasást.
5. Tudatosan beosztjuk az energiánkat az interakcióink során
Az energia szintje és az érzelmek minősége ragadós, az emberek pedig a vezetőktől várják, hogy megadják az alaphangot.
Tippek:
Meetingek előtt szánjunk rá néhány másodpercet, hogy mélyeket lélegezzünk, elengedjük a stresszt, és emlékeztessük magunkat arra, hogy jelen legyünk.
Rendszeresen ellenőrizzük magunkat! A nap végén kérdezzük meg magunktól: „Hogy teljesítettem? Milyen hatással voltam másokra?”
Ismerjük az érzékeny pontjainkat! Vegyük észre, amikor különösen mérgesek vagy zaklatottak vagyunk! Ha tudatosítjuk ezeket a szituációkat, jobban fel tudunk készülni arra, hogy kezeljük a reakcióinkat – és ahelyett, hogy elküldenénk egy e-mailt, amelyet később megbánunk, inkább sétálunk egyet.
Priorizáljuk a minőségi alvást, különösen ha másnap sok meetingünk vagy fontos beszélgetéseink lesznek.
6. Nyitottak vagyunk a nehéz beszélgetésekre és kemény kérdésekre
A vezetők nehéz dolgokkal foglalkoznak. Néha olyan ügyeket tesznek szóvá, amelyekkel addig senki nem akart foglalkozni. Olykor lehetőséget adnak egy felzaklatott munkatársuknak, hogy négyszemközt megossza az érzéseit. Máskor pedig közbelépnek, hogy újrafókuszáljanak egy csoportos megbeszélést, és megkérdezik: „Mit szeretnénk valójában elérni ezzel a meetinggel?”
Tippek:
Magunkban keretezzük újra a konfliktusokat érdekes, megoldásra váró problémákként – ahelyett, hogy elkerülendő kényelmetlenségekként gondolnánk rájuk.
Amikor mások ventilálnak, ne csatlakozzunk hozzájuk, hanem hallgassuk meg őket, és tegyünk fel kérdéseket, hogy jobban megértsük a nézőpontjukat (l. 3. pont)!
Ne várjunk azzal, hogy szóvá tegyük a teljesítményproblémákat, elmondjuk a vezetőségnek az igazat a csapatunk nevében, közöljünk egy rossz hírt, vagy általában véve kimondjuk, amit a csapat vagy a szervezet érdekében ki kell mondani. Attól, mert nem nézünk szembe egy problémával, még nem fog megszűnni.
7. Megosztunk néhány részletet magunkról, amelyek megközelíthetővé tesznek – de nem túlságosan sokat
Ha megosztunk néhány történetet arról, akik valójában vagyunk – pl. hogy nemrég végignéztünk egy sorozatot, vagy megpróbáltuk megfőzni a nagyanyánk egyik régi receptjét –, azzal lehetővé tesszük a munkatársainknak, hogy emberként tekintsenek ránk, ez pedig bizalmat kelt. Az emberek emellett viszont jó ítélőképességgel bíró és diszkrét vezetőt szeretnének – olyasvalakit, aki nem szidja a munkatársakat vagy az ügyfeleket.
Tippek:
Kezdjük a meetingeket rövid beszélgetéssel, és adjuk meg az alaphangot azzal, hogy – a komfortzónánkon belül – részleteket osztunk meg magunkról!
Időről időre engedjük szabadjára a (munkahelykompatibilis) humorunkat! A kutatások szerint az emberek elégedettebbek azokkal a vezetőkkel, akik időnként viccelődnek.
Osszunk meg néhány apróbb hibát, amit elkövettünk, hogy jelezzük: mi sem vagyunk tökéletesek, és másoktól sem várjuk el.
Ne osszunk meg olyasmit, aminek eredményeként megkérdőjelezhetnék a hitelességünket – pl. hogy múlt hétvégén túl sokat buliztunk, hogy fogalmunk sincs, a pénzügyi igazgatóhelyettes miért mondja azt, amit mond, vagy hogy a hátunk közepére kívánjuk az egyik bosszantó ügyfelet.
8. Pozitív testbeszédet használunk, különösen videón keresztül
Az első lépés, amellyel meggyőzhetünk másokat arról, hogy kompetensek vagyunk, az, hogy valóban kompetensek vagyunk. A testbeszédünk azonban szintén nagy szerepet játszik abban, ahogyan látnak minket. A helyes testtartás magabiztosságot és megközelíthetőséget sugároz, emellett lehetővé teszi a hasi légzést, aminek eredményeként erőteljesebben tudunk beszélni – ez szintén a vezetői jelenlét egyik jellemzője.
Tippek:
Amikor ülünk vagy állunk, a talpunk legyen a földön. Képzeljük azt, hogy a fejünket egy zsinór tartja felülről, és igazítsuk ehhez a vállunkat és a csípőnket! Videómeetingek során állítsuk be úgy monitort és/vagy a betűméretet, hogy ne kelljen előregörnyednünk. Alternatíva: tegyük feljebb a monitort, és állva beszéljünk!
Kommunikáljunk a kezünkkel! Kísérletezzünk többféle kézmozdulattal, hogy barátságos, bátorító módon tudjuk hangsúlyozni a mondandónkat (pl. tartsuk magunk előtt a tenyerünket 45 fokos szögben, vagy érintsük össze az ujjaink hegyét)! Kerüljük azokat a gesztusokat, amelyek nem a megfelelő üzenetet közvetítik (az ujjal rámutatás pl. szidást implikálhat).
Ne túlozzuk el! Ha kalimpálunk, azzal nem igazán fogjuk egy vezető benyomását kelteni.
9. Kifejezően beszélünk
Ha dallamtalan, monoton hangon beszélünk, még a legzseniálisabb ötleteinkre sem fognak figyelni. A megfelelő beszéddallam, -ritmus és -hangerő megerősíti, amit mondunk, és bevonja a közönséget.
Tippek:
Használjuk a hangunkat érzelmek közvetítésére – amit mi érzünk, és amit fel akarunk kelteni a hallgatóságunkban! Ha például sürgősséget vagy lelkesedést akarunk kifejezni, gyorsítsunk a tempón. Ha empátiát vagy komolyságot fejezünk ki, lassítsunk, és mélyítsük el a hangunkat!
Hagyjunk időt a közönségnek, hogy feldolgozza a komplexebb gondolatokat: lassítsunk, és tartsunk szünetet, hogy hangsúlyozzuk a kulcsszavakat – különösen akkor, ha jobban értünk a témához, mint a hallgatóság.
Engedjük, hogy a hangmagasságunk szótagról szótagra változzon, különben robotszerű benyomást fogunk kelteni.
Vegyük figyelembe a helyiség méretét! Nagyobb teremben már ahhoz is több hangerő szükséges, hogy egyáltalán halljanak minket.
További információért a témában, keress minket! Hasonló cikkeket olvashatsz a Jhana portálon.
© 2021 FranklinCovey, Minden jog fenntartva. Építőkockákban közzétett tartalom.
További információért, keress minket az office@franklincovey.hu e-mail címen!
Több ilyet olvasnál? Ajánlanád? Szeretnél értesülni a legfrissebb cikkeinkről? Keresd az Építőkockákat az alábbi linken!
